Hogyan működik?

Agyunkban attól a pillanattól kezdve, hogy megfogantunk, a velünk történt események elraktározódnak. Átélt traumáink, félelmeink, fájdalmaink, jó és rossz életeseményeink mind nyomot hagynak bennünk. Lezártuk, talán el is felejtettük őket. De a testünk mindenre emlékszik!

Agyunk és sejtjeink valamennyi tapasztalatunkról tárolják az információkat, melyek a kineziológia, az izomtesztelés segítségével bármikor előhívhatók. Tudatos emlékezés nélkül felidézhető életünk minden pillanata. A kineziológia tehát az izomtesztelés módszerével dolgozik, és agyunkból, mint egy hatalmas kapacitású komputerből lehívva az információkat felderíti, melyek azok a múltbéli események, traumatikus élmények, érzelmek, melyek feldolgozatlanul maradva, elfojtva, az idők folyamán egymásra épülve létrehozták mostani nehézségünket, betegségünket.

Izmaink működését agyunk irányítja, izmaink a központi idegrendszer kijelzőinek tekinthetők. Az izomteszt során idegi áramköröket vizsgálunk az izomtól az agyig és az agytól az izomig. Így kapunk visszajelzést arról, hogy bizonyos funkciók energetikailag megfelelően működnek-e, van-e stressz a rendszerben. Tehát a kineziológus a kliens izmain tesztelve, megkeresi az adott probléma mögött meghúzódó energetikai, érzelmi blokkot, múltbeli negatív eseményt. A kar izmai – közvetítve az agy, illetve a test sejtmemória szinten tárolt információit – a kérdésekre erősen tartó vagy elgyengülő izomtónussal „válaszolnak”.

Az izomteszt azon az egyszerű biológiai tényen alapul, hogy amikor negatív élmény, stressz ér bennünket, izmaink elernyednek. Gondoljunk csak arra, mikor valaki rossz hírt akar közölni, azt mondja, ülj le – hiszen lehet, hogy összeesnénk! Azonban semleges vagy pozitív élmény hatására az izmok erősen tartanak. A tesztelés során tapasztalt energiaváltozás – az izom elgyengül vagy tart – megbízható választ ad a kineziológus által feltett kérdésre. Tehát ez egy gyors és megbízható eszköz az információ megszerzéséhez, egyértelmű választ ad, ami nem a kineziológus gondolatait, véleményét tükrözi, nem belemagyarázás és találgatás, hanem abszolút objektív, a kliens tudatalattijából érkező tiszta tény. Nem a kineziológus határozza meg, hogy milyen korrekciót kell elvégezni, hanem a kliens „közli” az izomválaszaival, hogy mire van szüksége.

Miután meghatároztuk a megoldásra váró problémát, kiválasztjuk a korrekciót. A kineziológia tárházában rengeteg korrekció, oldási módszer áll rendelkezésünkre, célunk, hogy a negatív stresszeket mindig a lehető leggyengédebb módon távolítsuk el a testből és az elméből.

Azért is fontos a blokkok oldása, mert jelen problémáinkat az agyunk a múlt tapasztalatai alapján próbálja megoldani. Amikor találkozunk egy problémával, az agyunk a múltban hasonló eseményt keres, majd “kényelmesen” az ott alkalmazott megoldást “veszi elő” a jelen helyzetben is, ahelyett hogy új válaszokat keresne. Ily módon a múlt negatív tapasztalatai kihatnak a jelen eseményeire. Akár egy múltbeli negatív kritika, egy sértés, egy rossz emlék elég ahhoz, hogy agyunk a régi program szerint válaszoljon, és ne szabad akaratból döntsünk és cselekedjünk. Amíg agyunk a berögzült minták alapján válaszol, addig a múlt rabjai vagyunk, és nem tudunk előrelépni életünkben, hiszen ugyanazokat a köröket futjuk folyamatosan.

Ha semlegesítjük a múlt negatív élményeit, vagyis emlékeink megmaradnak, de nem okoznak többé stresszt, ezáltal új választási lehetőségek nyílnak meg előttünk, új viselkedési mintákat alakíthatunk ki, és harmonikusabb, boldogabb jövőt teremthetünk.

Jövőbeli döntéseinket már nem automatikusan a múltbéli rögzült minták alapján hozzuk, hanem valóban van választásunk!